Képzeljétek, ma bementem megnézni egy karateedzést a sulinkban. Nagyon régóta szeretem a harcművészeteket - hát igen, Jackie Chan-en nőttem fel ;) - és idén elindult a karate az iskolánkban, ráadásul nagyon is megfizethető áron. Én pedig kaptam az alkalmon és végignéztem egy edzést. Baromira jó volt! Miközben néztem, rádöbbentem, hogy mennyire gyenge vagyok. Hazaértem és megpróbáltam fekvőtámaszokat nyomni.... Nem is szépítem. Egyig jutottam. xD Aztán megpróbálkoztam a felüléssel is, az kicsit jobban ment: egyhuzamban meg tudtam csinálni 30-at. Pénteken lesz az első edzésem és már most érzem, hogy le fogok égni, hogy 10 fekvőtámaszt nem tudok megcsinálni. De úgy határoztam, hogy ezentúl minden nap meg fogok csinálni, annyi fekvőt, felülést és guggolást ahányat csak bírok és persze napról napra meg fogom írni, hogy hogy haladok. Azt hiszem ez ösztönözni fog arra, hogy kitartsak és hogy egyre csak erősebb és erősebb legyek. Nem akarok én karatemester lenni, egyszerűen csak nagyon tetszik ez a dolog és utálom, hogy ilyen gyenge vagyok. Egyébként annak is örülnék, ha mondjuk fogynék egy kicsit a csípőmről. Tudom, hogy nem vagyok egy pehelysúlyú lány, de mondjuk szívesen tartanám ezt a súlyt, ha mondjuk az 5 kiló feleslegem átmenne izomba. Milyen szép is lenne.^^ De ezért most harcolni fogok! Itt nektek megígérem, hogy lemondok a... mondjuk a gumicukorról és a csokiról. Illetve ezentúl csak vizet és teát (kevés cukorral) fogok inni. A tea az a dolog, amiről egyszerűen nem tudok lemondani. Nagyon imádom.^^ Szóval. Mondjuk adok magamnak két hónapot arra, hogy fogyjak a csípőmről. Tehát 2011.12.05-én megint le fogom magam mérni kilóban és a csípőmet is. Na meg persze a karomat. Kíváncsi vagyok, hogy mennyit fogok változni. Addig pedig csak azt tudom mondani, hogy hajrá hajrá mindenkinek aki hasonló problémákkal küszködik, na és persze nekem is! (:
Azon gondolkodtam, hogy hogyan fogom inspirálni magam. Első ötlet: kijelölök egy példaképet, akit utol akarok érni. Ezzel nem is lesz gond: Jackie Chan. Második lépés: amikor úgy érzem nagyon nincs kedvem az egészhez, akkor megnézek egy filmet. Mondjuk a Kung-fu pandát, vagy valamelyik Jackie filmet, illetve ha az animéknél akarok maradni és nagyon szükségem van akaratra akkor egy részt a Kaleido Starból. Ez az anime engem mindig mozgásra tud ösztökélni. Harmadik lépés: apukám gyerekkorában taek-won-do-zott. Beszélget-
tünk róla és mondta, hogy az ő ruhája valószínűleg jó lenne rám. Előkeressük a padlásról, felveszem és úgy fogom érezni magam, mint egy igazi karatemester.^^
Illetve apumnak van boxzsákja! Azt is csak elő kéne kaparni a padlásról (milyen jó kis hely az^^), feltölteni homokkal és már lehet is püfölni. Ez igazából arra is jó, hogyha idegesen jövök haza a suliból, akkor levezessem a mérgemet. Jó dolog ez a boxzsák. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése